Bizony van ilyen is. Van aki átélte már (jelen), van aki nem hisz benne, ám mindenki hallott már róla. Meglátjátok egymást és nincs menekvés, ágyba visz a kórság. Gaz Ámor nyilacskájával jól becélzott engem újra és lőtt, mi lett a vége, odalent kiderül.
Visszamerészkedtem az internet halálos vizeire. Nem bántam meg, akadt egy leányzó aki fekete fehér képen félvállról visszanézve néz a kamerába. Még ez semmi extra, ám a bemutatkozása már jobban megfogja az embert. Ha jól emlékszem humort nagyra értékelő és művelő ember, aki tábortüzes szinten gitározik és nehezen tud ismerkedni, hisz nem lőne házi nyúlra (csak ha támad - én jegyzem meg) illetve buliban se másszon rá senki. Végül pedig Chandler hasonmások előnyben voltak.
Nem tudtam megállni, hogy ne írjak neki. Némi fanyar humorral, utalva a 4 akkordos gitártudásra és Chandler családi kapcsolatára megírtam a levelet, nem is kellett sokat várnom a válaszra. Nem is akármilyen válaszra. Vendégkönyv bejegyzés tárggyal írt. (t.i.: a bemutatkozásomat úgy fejezem be, hogy vendégkönyv a bejáratnál és csak jót írni bele). Bemutatkozott, és a humor a gyengéje alapon nem bírta megállni, hogy ne válaszoljon.
A levelezésünk innentől egészen színészi volt, Gyöngyvér volt a híres 4 akkordos művésznő, jómagam pedig a Majdnem Doktor Dávidot játszottam eme darabban. Minden alkalommal magázódva ment a kérdez felelek játék, amit be is lehetett volna rendezni AzInterjú a vámpírral díszleteivel. Magázódtunk és nagyon jó szerepjátékot játszottunk. Minden levelet élveztem, muszáj egy példát hoznom.
Üdvözlöm Művész Hölgy!
Látja, négy akkord és már egy egész estés koncertről lehet írni a számlát. Mi ez, ha nem elkápráztató tehetség?
Nincs nyúl, nem is baj, házi nyúlra nem lövünk, csak akkor ha támad. De jobb ha akkor sem.
Ha már ennyire megtisztel Művész hölgy, engedje meg, hogy meginterjúvoljam! Csak pár kérdés, a rajongóknak. Nem lesz több 5 percnél.
Mondja honnan érkezett a /város neve gúnynévvel/? Mit hallgat éppen, mikor nem új lemeze készül, hanem a padban ül? Mikor állhatunk sorban, hogy dedikáltathassuk új könyvét? Ön szerint most múlik hirtelen? Köszönöm, hogy szánt rám időt.
MDr. Dávid
Kedves MDr. Dávid!
Házi nyúl no more!
Mindent a rajongókért (csak házi nyulat nem). /Város neve/ indultam, de /város neve/ érkeztem. Na, erre tessék gombot varrni! Segítek: költözés. Mikor nem új lemezem készül - ami lássuk be, ritkán van - /tantárgy neve/ hallgatok az /iskola neve/ (idén diplomázom BA-n), szeptembertől pedig ezzel párhuzamosan (hűha, elfoglalt hölgyemény: lemez, bókok, egyetem, és még mindig nincs vége) forgatókönyv- és drámaírást fogok tanulni az /../-n. Sokoldalúbb vagyok, mint az utolsó Harry Potter (vagy többoldalú? hm... ez érdekes). Új könyvemről sajnos nem szivárogtathatok ki információt, mióta Rowling lenyúlta az utolsó ötletem, a menedzserem megtiltotta. Nem túl nyereséges húzás. De annyit elárulhatok, hogy... nem, mégsem árulhatom el. Szerintem most múlik pontosan.
És Ön szerint? Az Ön padja? És cumisüvege? Hol, miért, miként?
Igen, ilyen stílusban leveleztünk, nem egészen egy hónapon keresztül, rettentően élveztem. Vidékről érkezett, egyedül lakik egy kis albérletben, tanul, dolgozik eltartja magát és egyedül van. Akartam már találkozni vele, sort is kerítettünk rá. Kíváncsi voltam milyen lehet a való életben is, és a megboldogult Kretén magazinra hasonlító humorára való tekintettel tudtam is hogy hol lesz az ideális randihely.
A városban van egy rom kocsma amit egy elvarázsolt kastéllyá alakítottak át, minden sarokban valami abszurd, valami meghökkentő, ideális helyszín.
Eljött a találkozó, megláttam és Ámor gépfegyverrel 3 tárral lőtt szíven. Gyönyörű kék szeme volt és hosszú szőkésbarna haja. Nálam valamivel alacsonyabb és testileg is szememnek, szívemnek megfelelő alkata volt. Rögtön jöttek a kérdések is, hogy miért is vagyok én ilyen oldalakon, egyáltalán hogy van az, hogy egyedülálló vagyok? Még a szerencsés nyertes elvihet engem mondtam.
A helyszín nyerő volt számára is, nem is hallott még a helyről, a téma adott volt ezután is. Igaz itt már nem folytattuk a magázódást, de jól éreztük magunkat. A telefonszámokat is egyedileg írtuk be a telefonba, nem mondom el, hogy de elég egyedi higgyétek el. mennünk kellett, az italokat én fizettem.
Estére programja volt, a barátaival csináltak egy művészfilmezős estét. Míg vártuk a barátnőjét elővett valami
gyurmát és játszottunk a megállóban, megbotránkoztatva ezzel az arra járó embereket, már éreztem, hogy mi összejöttünk. Megérkezett a barátnő, én éppen autóval voltam, felajánlottam, hogy elviszem őket egy darabon. Bele is egyeztek Gyöngyvér viszont hátra akart ülni barátnőjéhez de rávettem, hogy mellém üljön. Tetszett neki a zenei ízlésem is. (
éppen ez a dal ment, mondtam, hogy én játszom harmonikán, nevetett(kicsit súlyos vagyok, hogy arra is emlékszem milyen zene szólt)) Elbúcsúztunk, mondván, hogy lesz még folytatás később, arcra puszi és kiszálltak.
Már boldog voltam, vállon veregettem hazafelé Ámort is, jól tette a dolgát. Lesz barátnőm, nem is akármilyen. Másnap írtam neki egy sms-t, ám válasz nem érkezett, emailt is, ám arra sem. Pár hétre később egy újabb levelet, majd egy hónap múlva visszatérve a gyökerekhez egy interjús levelet
Áhh itt van Művészhölgy! Kérem ne rohanjon, áljon megy egy kicsit, csak egy kérdés. Miért hagyta fel a pop szakmát? Tényleg közreakart működni a Coldplay új albumában? Hova tünt el a rajongók elől? Hova fut? Ott lakik? Várjon! Jaj, vigyázzon a lépcsőn...ne csapja be azt az ajtót... Ne tegye fel a hét lakatot..ójaj a kutyákat ne engedje el...
Erre sem érkezett semmi, szerelem angyalkája rám kilőtte a tárát de őt még célba sem vette. Azóta is fent van a neten, láttam többször is azt a bizonyos adatlapot. Mi volt a nagy hiba bennem, sosem fogom már megtudni, remélem megtalálja az igazi Chandlerjét.
