Milyen rossz az mikor írsz valakinek, de ő nem képes reagálni, még csak annyit sem, hogy bocsi nem jöttél be. Milyen vicces ezeket az embereket több hónapon keresztül ugyan azon az oldalon viszont látni. Minden nap belép ő is, keres valakit, ám lehet ha válaszolt volna már régen együtt lennénk és nem reménykednénk minden nap. Aki nekem írt rendre válaszoltam, hogy igen vagy nem. Ha igen ő megjelent vagy megjelenik ezen a blogon.
Teljesség igénye nélkül:
Lilla: Nagyon aranyos lány és az ideáljában magamra ismertem, nem válaszolt, törölte magát.
Janka, Noémi, Zsoan, Tünde, Pötyi, Renáta, Szandi, Viktória, Adrienn, Nixie és még sok más, mai napig fent vannak régóta, jönnek nekik a levelek, de ezek szerint senkinek sem válaszolnak. Értem, hogy sokan írnak neki csak ajánlattevő üzeneteket, de azért a normálisaknak illene felelni.
Niki: A legfurcsább mind közül. Ő ráadásul a kisvároskámban lakik. Lehet a buszon naponta együtt utazunk, az utcán elsétálunk egymás mellett. Egy kedves levél után küldtem a másodikat is, hogy észre vegyen. Meg is nézett többször is, de annyira nem telt, hogy nemet mondjon. Közben meg a szomszéd utcában olvassa a blogot.
