Mielőtt bárki szót emel, hogy ez nem is sok leány röviden tömören szót ejtek azokról akikkel sosem találkoztam, csak a net egyik előnyét használtam ki a cél érdekében. Vegyítve tömören, több részben a jelöltek. A végén pedig a tanulság.
Adél: Jó kicsit csalok, mert vele találkoztam. Ám még az első nagy szerelem előtt kezdtünk el csetelni, a megye másik végén lakott és csak jól kijöttünk, ám sosem találkoztunk. Még telefonon is beszéltünk, 2006ban még nagy szó volt, nem volt mikrofonja. :D Képek alapján rettentő vékony volt, ami nekem már akkor sem jött be és most sem. Bocsánat az olvasótábor felének. Hosszabb, rövidebb időre eltűntünk egymás életéből. Majd egy éve talán megkeresett, hogy itt vagy a nagyvárosban, összefuthatnánk, windowst kell telepíteni neki. Hagyok időt nevetni. Telepítettem (tovább tovább kész.) Kaptam csokit, majd soha többet nem beszéltünk. Pedig az albiját a sulim mellett vette ki.
Angéla: Mikor megláttam a képet egyből tettszett, már írtam is neki. Hosszú barna haj, kék szem, alkata ideális. Ám válasz nem érkezett. Nem voltam rest új levelet írni neki. Amire érkezett válasz. Nem más volt a kizáró ok, mint a lakhelyem, hogy a szomszéd település messze van már. Néztem kérdőn. Majd kiderült, hogy ő lakik a világ másik végén, csak koleszes, ohh. Nem mellesleg közlekedésmérnöki karon tanul. Pár levél után ütközetben eltűnt.
Katica: Szintén szerelem első látásra, én kis naiv. De Maszkura is megírta a Pesti nők c. dalát, ami Katicára stimmelt is, és nekem is bejött. Viszont ő írt. Meg azt is, hogy hétvégén fog válaszolni, mikor is lesz rá ideje. Nos azóta sincs ideje. Ütközetben eltűnt ő is.
